A kötelesrész jelentősége az öröklési jogban
Mi a kötelesrész és kit illet meg?
Az öröklési jog egyik legfontosabb jogintézménye a törvényes öröklési rész kötelesrésze, amely bizonyos közeli hozzátartozók számára biztosítja a hagyatékból való részesedés minimumát. A kötelesrész azt garantálja, hogy az örökhagyó végrendeleti rendelkezései ellenére is kapjanak valamit a legközelebbi hozzátartozók a hagyatékból. A magyar jogszabályok szerint kötelesrészre az örökhagyó leszármazói, házastársa és szülei jogosultak, amennyiben az öröklés megnyílásakor ők lennének a törvényes örökösei.
A kötelesrész mértéke és számítása
A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész egyharmada. Alapját a hagyaték tiszta értéke képezi, de ide számítanak az örökhagyó által élete során, a halálát megelőző tíz éven belül bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke is. Fontos tudni, hogy a hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és meghagyásokat nem lehet teherként figyelembe venni.
Nem tartozik a kötelesrész alapjához a tíz évnél régebben juttatott adományok értéke, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezése előtt juttatott adományok, a szokásos mértéket meg nem haladó ajándékok, valamint a tartásra jogosultak részére nyújtott tartás a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
A kötelesrészből való kitagadás lehetőségei
Az örökhagyónak lehetősége van arra, hogy kötelesrészre jogosult örökösét végintézkedésben kitagadja, de csak a törvényben felsorolt okok alapján. Ilyen ok lehet például, ha a jogosult az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, erkölcstelen életmódot folytat, vagy durván hálátlan magatartást tanúsított.
A kitagadás és a kizárás között lényeges különbség van: míg a kizárás esetén a törvényes örökös kötelesrészre igényt tarthat, addig kitagadás esetén az örökös a kötelesrészre sem jogosult. A kitagadást az örökhagyónak indokolnia kell a végintézkedésben, míg a kizáráshoz nem szükséges indoklás.
A kötelesrész iránti igény érvényesítése
Mivel a kötelesrészre jogosult nem válik automatikusan az örökhagyó jogutódjává, követelését külön kell érvényesítenie. Ez történhet a hagyatéki eljárás során vagy később, külön perben. A kötelesrész iránti igény 5 év alatt évül el, ha ez az idő eltelik, a követelés bíróság előtt már nem érvényesíthető.
A kötelesrészre jogosult főszabály szerint pénzben követelheti a kötelesrészét, kivéve, ha az örökhagyó másként rendelkezett. A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek, juttatásaik arányában, de ha a hagyatékból nem lehet kielégíteni a kötelesrészre jogosultat, akkor az örökhagyó által az életében, tíz éven belül megadományozottak is felelhetnek.
Bt alapítás szakszerű lebonyolítása
Mi a betéti társaság?
A vállalkozási formák között népszerű választás a sikeres bt alapítás folyamata, amely gyorsaságával és egyszerűségével vonzó lehetőséget kínál a kezdő vállalkozóknak. A betéti társaság (bt) olyan gazdasági társasági forma, amely beltagokból és kültagokból áll. A legfontosabb különbség, hogy a beltagok korlátlanul, saját vagyonukkal is felelnek a társaság kötelezettségeiért, míg a kültagok csak a bevitt vagyoni hozzájárulásuk erejéig tartoznak felelősséggel.
A bt alapítás előnyei
A bt alapítás egyik legnagyobb előnye, hogy nincs kötelező tőkeminimum, ellentétben például a kft-vel, ahol 3 millió forintos minimális törzstőkét ír elő a törvény. Betéti társaság akár 100 ezer forintos kezdőtőkével is létrehozható, ami jelentősen megkönnyíti a vállalkozás indítását korlátozott anyagi lehetőségek mellett is. További előnyt jelent az egyszerűsített cégbejegyzési eljárás lehetősége, amely során akár 2-3 napon belül megtörténhet a cég hivatalos bejegyzése.
A bt alapítás lépései
A sikeres bt alapításhoz először döntést kell hozni a legfontosabb kérdésekben:
- Ki lesz a beltag és a kültag?
- Mekkora lesz a társaság jegyzett tőkéje?
- Mi lesz a társaság székhelye?
- Milyen tevékenységi köröket kíván folytatni a vállalkozás?
Ezután következik a társasági szerződés elkészítése, amelyhez ügyvéd közreműködése szükséges. Ha az egyszerűsített eljárást választjuk, használhatjuk a jogszabályban meghatározott szerződésmintát, amely gyorsítja a folyamatot. Az elkészített dokumentumokat az ügyvéd elektronikusan nyújtja be a cégbírósághoz.
Mire figyeljünk a bt alapításnál?
Fontoljuk meg alaposan a betéti társaság hátrányait is: a beltagok korlátlan felelőssége komoly kockázatot jelenthet, hiszen akár a magánvagyonukat is veszélyeztetheti egy üzleti kudarc. Emellett a társaság beltagja a tagsági jogviszonyának megszűnését követően még 5 évig felelős maradhat a korábban keletkezett tartozásokért.
A vállalkozás székhelyének kiválasztásánál biztosítani kell, hogy a társaság jogszerűen használhassa az ingatlant, és ott a hivatalos küldemények átvétele megoldott legyen. A tevékenységi körök meghatározásánál a TEÁOR kódrendszert kell alkalmazni, pontosan besorolva a tervezett tevékenységeket.
A bt alapítással kapcsolatos költségek általában kedvezőbbek más társasági formákhoz képest, ráadásul egyszerűsített eljárás választása esetén illetékmentességet élvezhetünk.